A civilek… egyszerű emberek, kik mindennap megküzdenek a normális életért. Irigylésre méltó az a tudatlanság, amely körbelengi őket. Nem láthatnak bele a városban folyó gyalázatos eseményekbe. Nem tudnak a hullakereskedelemről, nem ismerik a Szinti összetevőit, megeszik, ahogy teszi más is, mert nincs más, éhen halni pedig ők sem akarnak. Életveszély, bizonytalanság fogja őket körül, bárhol éljenek is. Könnyen válhatnak bandaháborúk, betegségek áldozatául, hiszen sem közbiztonság, sem az orvostudomány nem siet segítségükre.
Sokan abban látták a kiutat, ha csatlakoznak a bandákhoz, legtöbbjük el is veszett az első összecsapás során. Kilátásaik a könnyű, nyugodt életre igen rosszak. Az idősebbek még emlékezhetnek azokra a szebb időkre, mielőtt meggondolatlanságból beléptek Hive kapuin. A kapuk bezáródtak. Az életszínvonal csak az elit kerületben elviselhető, de oda bekerülni nem könnyű, szinte lehetetlen.
Szinte! Ám egy maroknyi ember megelégelte az örök fenyegetettséget, a rossz életminőséget, az élelemhiányt és a szintetikus tápokat. Bevették magukat egy toronyház alagsorába és olyanba kezdtek, ami régen kihalt az emberek tudatából. Zöldséget kezdtek termeszteni. Mulatságosan hangzik első hallásra, de gondoljuk csak át, milyen furfangos lehetőségeket nyújt ez az újdonság!
Az évek során a toronyház minden emeletét behálózták, minden ember fejébe elültették az új, jobb világ reményét. Az eszme vírusként terjedt, míg végül kiszorította a bűnözést, a mocskot az egész kerületből. Így lett a IV. kerület az övék. Saját társadalmat alakítottak ki maguk közt, kizárták a külvilágot, nem törődtek a fenyegetésekkel. Az idősektől eltanult és az újonnan szerzett tapasztalatokat iskolákban adták át az ifjú generációnak. Írni és olvasni tanították gyermekeiket, munkahelyeket teremtettek. A vízből nyert tápanyagokkal salátát, gyógynövényeket termeltek. Egy nap valamelyikőjük krumplit szerzett. Homok volt a sivatagban, és néhány jól elhelyezett ígéretnek hála ki-be járkálhattak a kapukon, mikor csak kedvük tartotta. A krumpliból alkoholt nyertek ki. Az italnak az elit körökben találtak vevőt, cserébe friss vizet és biztonságot kértek. A IV. kerületben innentől hemzsegtek a rendfenntartók.
Egy egy elit megunta a farmokról érkező silány minőségű ételt, áttért a civilek által termesztettre. Fizetségül a luxusnak számító gyógyszerek érkeztek. Ezzel számukra az élet csupa haszon lett. Elveikhez hűen nem gyilkolnak, nem lopnak, de az érkező lehetőségeket kihasználják. Egy aprócska édenkertben élnek a zsúfolt nagyvárosban. Igazi túlélőként győznek le minden eléjük kerülő akadályt! Sok ellenséget szereztek ezzel, a bandák igyekeznek kiszagolni sikerük titkát, azonban ők az Elite védelmét élvezik.
Ez tehát a civilek sikertörténete!
Civil korlátozás nélkül bárki és bárhány karakter lehet.
Kezdőlap
