Princess of Mjölnir

Kettecskén voltunk kiskorunkban ebben a zord világban. Egymásra utalva pelenkás korunk óta az utcán. Ott nőttünk fel a mocskos sikátorokban, a bandaháborúk árnyékában. Kint játszottunk harcolósdit, ami egy idő után már nem játék volt. Hiába volt pénzes családunk, befolyásos apuka, csodaszép anyuka mindketten a munkájuknak éltek és rólunk valahogy megfeledkeztek. Sosem kérdezték merre megyünk, hol jártunk. Naponta egyszer kerültünk haza, enni és aludni és ezzel megelégedtek. A nemtörődömségük kompenzálására megkaptunk mindent, amire csak vártunk!
Mikor felnőttünk, vagyis a bátyám lehetett olyan 25 én 18 elhatároztuk, hogy megszerezzük magunknak az uralmat a kerület felett amelyben éltünk. A hetes... a keményen dolgozó, robotoló csürhe lakhelye. A bandaháborúkat már nem csak nézőként élveztük, részesei lettünk és sorra nyertük őket. Míg végül be nem teljesedett az álom és fejünkre nem tették a képzeletbeli koronát. Csakhogy az öröm nem tartott soká. Apánk pár évre rá meghalt. A vagyona pedig ránk szállt miután anyánk követte őt a sírba. Miénk lett a fegyvergyár. A magasztalt fegyvergyár. Hamar kiderült Theo mennyire ért az üzlethez, és mennyire odavan a csilivili fegyverekért, ezért megegyeztünk. Neki adtam az én részemet, mert engem kevésbé érdekeltek a halálosztók. Új üzlet felé kacsintgattam és meg is alapítottam az első bordélyházat. A nők a csapatban szívesen vállalták egy kis plusz bérért cserébe, hogy férfiak kedvére járnak. Így enyém lett a szajhák világa. Bátyámmal sokáig együtt éltünk a családi házban, viszonyunk még jobban erősödött, elválaszthatatlanok lettünk. Együtt aludtunk, együtt mentünk mindenhova. De Theo óvatossága és féltése kezdett elhatalmasodni. Rám se nézhetett senki, ha mégis megtette azonnal fejbelőtte. Besokalltam és elköltöztem otthonról. Így a kapcsolatunk kiegyensúlyozott maradt és nem akartuk már annyira megölni egymást. Mert amúgy sokszor jutottunk arra a pontra egy-egy veszekedés során, hogy majd megöltük egymást. Ilyen ez a testvéri szeretet, minden kegyetlenség ellenére tűzbe mennék érte és ő is értem azt hiszem.